Tarka erdő

Tarka erdő egy erdei biom a Felszínen, ahol a hőmérséklet 0,6, a csapadék értéke pedig szintén 0,6. Itt inkább esik, mint havazik, és felfedezés közben erdei zene szól. A Tarka erdő jellegzetes palettával rendelkezik: égettnarancs fű, narancssárga lombozat és sötét, kékesszürkére színeződött víz.

Errefelé a lombkorona elsősorban nyárfákból áll, amelyek törzsének tetején narancssárga, vörös vagy sárga levelek ülnek; sok fa egy avarszőnyeg fölött magasodik, és kidőlt nyárfatörzsek hevernek szanaszét a talajon közöttük. Néhány fenyő is nő errefelé. Taplógomba nő mind az álló, mind a kidőlt nyárfatörzsek oldalán, míg barna gomba nő a kidőlt törzsek tetején és szórványosan az erdő talaján. Vörös cserjék és alacsony fű borítja a talajt a fák között.

Tarka erdő próbakamrákat rejt a föld alatt, míg a felszínén elhagyatott táborok jelennek meg; a máshol talált Tarka erdei tábor térképe az egyik ilyen táborhoz vezeti a felfedezőket. Az itt megjelenő haszonállatok hideg éghajlati formájukban tűnnek fel, hideg vidékekre jellemző malacként, tehénként és csirkeként.

Az itt élő békés lények közé tartozik a juh, a csirke, a malac, a tehén, a nyúl és a róka — a nyulak és rókák jelenléte, valamint a farkasok hiánya különbözteti meg a Tarka erdőt egy hétköznapi erdőtől. Fénylő tintahalak élnek a sötét víz alatti barlangjaiban, és denevérek is tanyáznak a barlangokban. Sötétedés után vagy a felszín alatt élőhalottak, élőhalott falusiak, csontvázak, kúszóindák, pókok, endermanek és boszorkányok bukkannak fel, nyálkás lényekkel együtt a nyálka-chunkokban.